Zilahi magyar sziget: A Református Wesselényi Kollégium szellemi bástyája a térség magyar nyelvű közösségének

A Református Wesselényi Kollégium az egyetlen olyan intézmény Erdélyben, amelyik még nem kapta vissza az épületét. Az 1948-ben államosított, majd 1991-ben újraindított kollégium célja az évszázados hagyományok folytatása, amelyeket a református oktatás-nevelés a XVI. századtól kezdődően kialakított Erdélyben. Pótolni szeretnék azt a hiányt, amit az elmúlt évtizedek okoztak a református nevelés területén. A Szilágyság Alma Matere mindennek dacára nagy népszerűségnek örvend a környék református lakosságának körében. Igaz, minden esztendőben az adakozók jóindulatától függenek, akik például biztosítják a tantermek felszereltségét, vagy a helyi elsős gyermekek iskolába szállítását. Így van ez idén is, amikor újabb három osztályt szeretnének beindítani, ugyanis szép számmal jelentkeznek. Kovács Irénke igazgató szerint érzik a szülők, hogy nem tantárgyakat, hanem gyerekeket tanítanak. „Sosem volt könnyű kisebbségben megmaradni, képviselni a nemzeti értékeinket és ma sem könnyű, de addig, amíg érezzük, hogy az egyház támogat minket, hogy a szülők bizalommal fordulnak hozzánk, hogy a támogatóink lelkesen és önzetlenül segítenek, addig erőseknek érezhetjük magunkat” – fogalmazott.

A cikk folytatása...

Fotók, kisiskolások, ökológiai lábnyomok

Tavaly év végén rendezték meg a Túrkevei Református Egyházközség „Zöldülő lábnyomok” című európai uniós projektjének keretében az általános iskolai fotópályázat díjkiosztóját. 

A „Zöldülő lábnyomok” című uniós projekt keretében a Kaszap Nagy István Református Általános Iskola diákjai több előadáson, filmvetítésen és egyéb foglalkozáson vettek részt, a félév legnagyobb eseményét pedig egy fotópályázat meghirdetése jelentette. A gyerekek a félév során sokat tanulhattak a fenntartható fejlődésről, napjaink fogyasztói társadalmának nemtörődömségéről és a változtatás szükségességéről. A csoportfoglalkozások fő célkitűzése volt, hogy a tanulókat megismertesse a természeti környezet, valamint a jövő generációi iránti tudatos felelősségvállalás fontosságával, valamint az ökológiai lábnyom fogalmával. Mindezek után a diákok egy fotópályázat keretében mutathatták meg, mit is jelentenek a tanultak az ő szemszögükből. A felhívás szerint a fotók célja a fenntartható életmód és a fogyasztási szokások figyelemfelkeltő bemutatása volt. A díjkiosztót 2011. december 20-án tartották, melynek keretében 50 diák vehetett át értékes nyereményeket. Az első helyezettek egy-egy digitális fényképezőgéppel távozhattak, de a további díjak között mp3/mp4 lejátszók, digitális képkeretek valamint társasjátékok is szerepeltek. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Pataki Refis eredmény országos kémiaversenyen

Kémia Nemzetközi Éve kapcsán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán működő BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium kémiaversenyt szervezett érdeklődő középiskolásoknak és egyetemistáknak. 

A verseny az 2011/12-es tanév első féléve során tartott, 10 fordulón át. A feladatok főként a kémia világából származó érdekességek köré épültek, de voltak számítási gyakorlatok is. A középiskolások kategóriájában 700 versenyző indult el. Az egyetemen megrendezett ünnepélyes díjátadóra az első 30 diákot hívták meg, ahol a díjazottak a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánjától Prof. Dr. Pokol Györgytől vehették át oklevelüket és ajándékaikat.

A versenyen Fedor Marianna a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának 13. E osztályos tanulója VI. helyezést ért el.

Forrás...

A Talentumba várják a kicsiket és a nagyokat - Iskolakezdés előtti ismerkedés

A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is „SULIVÁRÓ NAPOKAT” szervez február hétfői napjain a Székesfehérvári Református Egyházközség Talentum Református Általános Iskolájának vezetése. A rendezvénysorozattal az intézmény pedagógusai segíteni kívánják a szülőket az iskolaválasztásban, és lehetőséget kínálnak arra, hogy megismerkedjenek az intézmény szellemiségével, „talentumával” is. A gyermekek bepillanthatnak abba, milyen is lesz majd, ha beülhetnek az iskolapadba.

Folytatás...

Az iskola honlapja

Templom és iskola - egyházközségi tanulmányi napot rendeztek Sátoraljaújhelyen

A keresztyén nevelés pilléreiről, a Tiszáninneni Református Egyházkerület iskoláztatási programjáról, és az állami közoktatás mai kérdéseiről is szó volt a február 4-én, Sátoraljaújhelyen tartott egyházközségi tanulmányi napon. A program keretében ismertették a szeptemberben induló Petőfi Sándor Református Általános Iskola terveit és feladatait is.

A nemzet megmaradása a nevelés értékrendjétől, és a tudomány művelésétől függ – hangsúlyozta előadásában Ábrám Tibor, aki elsőként a Kárpát-medencei református iskoláztatási rendszerbe nyújtott betekintést. Beszédében kitért a Magyar Református Egyházat alkotó egyháztestekre, a testvérkerületekben működő, egyházi fenntartású intézményekre, de két szervezet, a Keresztyén Iskolák Nemzetközi Szövetsége (ACSI) és az Európai Keresztyén Oktatók Szövetsége (EurECA) munkáját is méltatta. A főgondnok részletes tájékoztatót adott a Tiszáninneni Református Egyházkerület oktatási programjáról is. Ábrám Tibor a keresztyén nevelés három pillérét, a családot, a gyülekezetet és az iskolát emelte ki. Mint mondta,ezen közösségek szoros együttműködése a stabilitást biztosítja.

Folytatás...

Karácsony Sándor-díj

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára a magyar kultúra napja alkalmából 2012. január 19-én oktatási elismeréseket adott át a Szépművészeti Múzeumban. Karácsony Sándor-díjat vehetett át Herczeg Sándorné, a Pécsi Református Kollégium, Gimnázium és Általános Iskola tanítója.

Történelmi emlékhely lehet a csurgói református kollégium

Somogyvár már nemzeti emlékhely. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tovább bővítené az emlékhelyek listáját.

Lehetne tovább bővíteni a nemzeti és a történelmi emlékhelyek számát, amelyről a kulturális örökség védelméről szóló, tavaly módosított törvény rendelkezik – mondta Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

A Habsburg Történeti Intézet rendezvényén a történész rámutatott: a törvény "szűk horizontban kezeli az emlékhely fogalmát", ugyanis csak azokkal foglalkozik, amelyek léteznek, pedig a csupán a tudatban létező emlékeknek is van tárgyi leképeződése.

Gerő András utalt arra, hogy az állam anyagi felelősséget vállal az ország területén a nemzeti emlékhelyekért. Annak a véleményének is hangot adott: jó, hogy elfogadta az Országgyűlés a törvényt, de jobb lett volna, ha "intellektuális vitasorozatot" folytatott volna róla.

Katona Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, társaságuk véleménye szerint a nemzeti és történelmi emlékhelyek optimális száma 50 körül kell, hogy legyen, ugyanis akkor van ezeknek a címeknek értéke. A listát nem ötletszerűen dolgozták ki, hanem jól átgondolt módon – tette hozzá.

Mint közölte, a határon túli sírokról is készítettek listát, amelyre a külképviseletei szervek figyelmét is felhívták. Kitért arra, hogy Pákozd, illetve Somogyvár "előlépett nemzeti emlékhellyé", egyebek mellett pedig a csurgói és sárospataki református kollégium utólag felkerült a történelmi emlékhelyek listájára.

Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy "a nemzet nagyjainak sírjait védetté kell nyilvánítani", ami azt jelenti, hogy nem lehet ezeket a sírokat felszámolni, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy azokat rendszeresen gondozzák. Beszámolt arról, hogy összesen 50 millió forint van az emlékhelyekre, ami szerinte nem sokra elegendő.

Forrás...