Lehetne tovább bővíteni a nemzeti és a történelmi emlékhelyek számát, amelyről a kulturális örökség védelméről szóló, tavaly módosított törvény rendelkezik – mondta Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
A Habsburg Történeti Intézet rendezvényén a történész rámutatott: a törvény "szűk horizontban kezeli az emlékhely fogalmát", ugyanis csak azokkal foglalkozik, amelyek léteznek, pedig a csupán a tudatban létező emlékeknek is van tárgyi leképeződése.
Gerő András utalt arra, hogy az állam anyagi felelősséget vállal az ország területén a nemzeti emlékhelyekért. Annak a véleményének is hangot adott: jó, hogy elfogadta az Országgyűlés a törvényt, de jobb lett volna, ha "intellektuális vitasorozatot" folytatott volna róla.
Katona Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, társaságuk véleménye szerint a nemzeti és történelmi emlékhelyek optimális száma 50 körül kell, hogy legyen, ugyanis akkor van ezeknek a címeknek értéke. A listát nem ötletszerűen dolgozták ki, hanem jól átgondolt módon – tette hozzá.
Mint közölte, a határon túli sírokról is készítettek listát, amelyre a külképviseletei szervek figyelmét is felhívták. Kitért arra, hogy Pákozd, illetve Somogyvár "előlépett nemzeti emlékhellyé", egyebek mellett pedig a csurgói és sárospataki református kollégium utólag felkerült a történelmi emlékhelyek listájára.
Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy "a nemzet nagyjainak sírjait védetté kell nyilvánítani", ami azt jelenti, hogy nem lehet ezeket a sírokat felszámolni, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy azokat rendszeresen gondozzák. Beszámolt arról, hogy összesen 50 millió forint van az emlékhelyekre, ami szerinte nem sokra elegendő.
Forrás...
Forrás...
